A stratégia készítés keretei a változó világban - a stratégiakésztés művészete turbulens körülmények között

A „jó” stratégia nem elsősorban lehetőségek és veszélyek előrebecsléséről szól, hanem láthatóvá tesz egy új keretbe illesztett perspektívát. A lényeges kérdés az, hogy a projekt, mint egész miként tud hozzájárulni a kerület – város, vagy csupán egy szervezet jólétéhez, sikerességéhez, prosperitásához, boldogságához, harmóniájához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a stratégia önmagában nem elég, hanem szükséges egy jól működő / működtetett szervezet, amely a stratégáit - mint új kívánatos helyzethez vezető utat – új, integrált módon menedzseli.

Cél, tehát egy dinamikus eszközként viselkedő terv előállítása, amely által képessé válhatunk irányítani az „izgő-mozgó” környezetet, illetve megérteni a „környezeti” bizonytalanságokat.

Jelen változásokkal teli, dinamikusan fejlődő „térben” képesnek kell lennünk úgy felfesteni a valóságot  hogy nyitva hagyjunk opciókat, lehetőségeket – allokáljunk forrásokat és amennyiben a környezet megváltozik legyünk képesek mozgatni, átszervezni időben a tényezőket. Ehhez azonban szükséges tudni a „fogyasztók” elvárásait, igényeit és érzékelni a jövőbeni változást. (Steve Jobs megközelítése szerint: „Tudni akarom mi a fogyasztók igénye, még mielőtt ők maguk tudnák azt.”).

A stratégia készítés kihívása jelenleg, megérteni a mai fogyasztók viszonyulását a holnap fogyasztóihoz. Jelen makrogazdasági hatások nem teszik lehetővé, hogy „egy” megoldás megmondását kínáljunk, hiszen nem biztos, hogy az az „egy” majd igazán tükrözi a realitásokat és a külső környezetben is történhetnek váratlan változások.

Általában a jó stratégiának „szerves” organikus természete van. Alapvetően komplex, összetevők eredményeként születhet meg a kívánatos eredmény, azaz teljesülhetnek be a vágyak és utópiák. A jó stratégia pozitív kimenete, eredménye, „termése” lehetnek a jólét, társadalmi harmónia, kohézió a fenntarthatóság, avagy a megfelelő környezet, az egészség, a kultúra, a mobilitás, stb. Tapasztalatunk szerint az emberek éppen ezeket a „gyümölcsöket” szokták megnevezni célként, holott ezek sok, egymással összefüggésben lévő összetevő eredményeként születnek meg. Vagyis ezeket nem lehet közvetlenül elérni, megvalósítani.