Tematikus utcák együttműködése és a vállalkozói klaszteresedés nemzetközi példái

A klaszter definiálása és területi megjelenése alapján jól érzékelhető, hogy ma már a várospolitikában és stratégiai tervezésben is helyet kell kapniuk a klasztereknek, a helyi gazdaságra gyakorolt pozitív szerepük felismerésének és egyértelmű támogatásuknak. Ugyanis a városok azok a téregységek, amelyek befogadhatják és segíthetik a klasztereket, és versenyképességük növelése érdekében a klaszter-alapú gazdaságfejlesztésnek fontos szerepet kell játszania a települések fenntarthatóságát célzó elképzelésekben.

„A klaszterek mára az egész világon elterjedtek, a költségcsökkentés (tranzakciós és hálózaton belüli), az innováció serkentése, a helyi előnyök kiaknázása és a globalizáció negatív hatásainak átvészelése végett. Elsődleges cél, hogy a klaszter-tagok egymás hiányzó képességeit kiegészítve képessé váljanak a régiók és országok közötti versenyben fennmaradni és vállalkozásaikat fellendíteni. Klaszterek csak olyan gazdasági szektorban, ágazatban jöhetnek létre, ahol exportra (legalábbis régión kívüli keresletre) termelnek, ezáltal remény és lehetőség van a gyors piaci terjeszkedésre. A klasztereknél az "együttműködő verseny" (coopetition, co-operative competition) különböző formái figyelhetők meg, a hálózatos piaci koordinációs modell jellemezhetők.” (Paluska, F. 2003.)

A hazai klaszterek fejlesztése érdekében A REevolutio Consulting kutatása megvizsgált néhány jól működő, nemzetközileg is elismert hálózatot, részletesen bemutatva ezeket, kiemelve az európai klasztereket.

a londoni Convent Garden tematikus utcáinak vállalkozói együttműködése a terület külső megjelenésében is jelzi a sikeres és magabiztos szolgáltatói gondolkodást

 

Temetikus utcák a nagyvilágban

A budapesti Király utcához hasonlítható a Buenos Aires-hez közel fekvő Tigra-i Művészetek utcája, ahol kerámiákat, régiségeket, dekorációs kellékeket, design termékeket árusító, kézműves üzletek találhatók. Az utca látképét professzionális festők és street art művészek alkotásai díszítik.
A bevásárló-utcák minden kontinens nagy- és kisvárosának egyik legjellemzőbb tematikus egysége. Hong-Kongban, Taipei-ben például számos tematizált bevásárló-utca található, így például a divat utcája, cipőboltok utcája, játékboltok utcája, könyvesboltok utcája, mobiltelefonok utcája, kézművesek utcája, stb.

Európa legdrágább bevásárló utcái a következők:

Utca Város
Champs Elysées Párizs
Oxford Street London
Bond Street London
Covent Garden London
Brompton Road London
Faubourg St Honoré Párizs
Grafton Street Dublin
Blv Haussmann Párizs
Kaufingerstrasse München
Tverskaya Moszkva


Spanyolország
Spanyolország regionális irányultságú klaszterpolitikát épített ki, s az 1991-ben elindított tevékenység mára 10 ágazat klaszteresedését idézte elő, így a képzés, az információáramlás és az operatív együttműködés területein építettek ki hálózatokat. A klaszter-intézményeket passzív eszközökkel, tehát pénzbeli támogatásokkal segítik, melyek részben fedezik az intézmények fenntartásának költségeit.
Északkelet Spanyolország Katalónia autonóm közösség Bacelona tartományában találunk a klaszterek szempontjából meghatározó példát, Granollers városát.

A település mezőgazdasági tevékenysége aktív, de marketing és ipari szempontból is fejlett. Iparágait tekintve a textil- és vegyipar jelentős. A hagyományok fenntartása, a gazdaság fellendítése, a közterületek felújítása, valamint az életszínvonal emelése céljából 1994-ben kezdeményezték az összefogást az üzlettulajdonosok, bérlők és intézmények közt, melynek eredményeképp a belvároshoz közeli utcák hálózatokká alakultak, s ma jelentős turizmusával kedvelt nyaralóhellyé és a szakemberek, vállalkozók befektetési célpontjává nőtte ki magát a spanyol polgárháború nagy veszteseként számon tartott város.
A koncentráció teszi különlegessé Granollers belvárosának klaszterét. A helyi vállalkozások nagy része itt található, bevásárló és sétáló utcaként működik. Hátránya azonban, hogy ezen kívül nem sok szabadidős lehetőséget biztosít, így kissé egyhangúvá válhat a település. A klaszter körüli, vasúti sínek menti falak adnak illegális szabadidő eltöltési lehetőséget a helyi fiataloknak.
Az éttermeket tekintve legkeresettebbek a hagyományos katalán ételeket kínálók. Ezek esténként szórakozó helyekké alakulnak át, ahol táncolni, meccseket nézni és beszélgetni lehet.

Akciók:
 „ Ülj le, érezd jól magad és beszélgess”
 „ A kicsik barátai”
 Jótékonysági este
 Sétáló negyed megújítása és megőrzés
 Vásárlói hűség kártya

Valencia ismertebb katalán város Granollersnél, évek óta vetélkedik Barcelonával a tartomány fővárosának címéért. A város egyrészt azért kerül említésre, mert műemlékei kicsinyített másait vasba öntötték, így a látássérültek is megcsodálhatják az épületeket.

Másfelől pedig a spanyolok kedvtelése, a bikaviadalok arénájának (Plaza del Toro) sokoldalú kihasználtsága - így koncertek helyszínéül is szolgál – miatt kell nagyobb jelentőséget tulajdonítanunk a városnak.
Végül a katalán főváros, Barcelona sétánya, a Rambla jelentős Spanyolországban. Az üzletek, boltok, utcai kereskedők mellett helyi mutatványosok, utcai zenészek gazdagítják a sétány hangulatát.

A fenti néhány példából is jól látszik, hogy együttműködés és összefogás szükséges minden változás eléréséhez. A források bevonása pedig a közös célok megfelelőképpen való megfogalmazásán és artikulálásán múlik.
A nyugat európai példák is azt igazolják, hogy akár hazánkban is elindulhat egy olyan tematikus utca program, avagy mozgalom, amely lehetővé teszi, hogy a tágabb és szűkebb közösség megszólításával, igényeinek felmérésével és szakértők bevonásával egy átfogó és széles körben elfogadott megújulási program jöjjön létre.
A Tematikus utcák és Terek Szövetsége (melynek a REevolutio Consulting is tagja) a hazai viszonylatban hasonló jellegű mozgalom megindítását kezdeményezte a múlt év végén. Nyugat-Európában már jól bevált módszer, hogy a tematikus utcákat menedzselő és szervező társaságok egy egyesületbe tömörülnek. Teszik ezt azért, mert kölcsönösen segíthetik egymást a rendelkezésükre álló tapasztalatukkal, valamint szervezettebb formában képviselhetik érdekeiket. Itthon sincs ez másképpen. A szövetségi keretek közötti együttműködésben részt vevő szervezetek számára az egyik fontos cél az is, hogy a városok terein, utcáin élet legyen és a terek élhetőek, használhatóak legyenek.

2012-02-24