Sikeresen lezárult cégünk másfél éves nemzetközi projektje

A szerbiai-magyar határszakasz jövőbeni fejlesztése

A REevolutio Consulting szakmai vezetése mellett elkészült a szerb-magyar határszakaszt érintően, a határátkelőhelyek jövőbeni fejlesztésére vonatkozó, a két ország elképzeléseivel harmonizáló megvalósíthatósági tanulmány, amely későbbi pályázatok útján is továbbtervezhető tárgyalási alapot nyújt Szerbia, és Magyarország közös úthálózat fejlesztési egyeztetéseihez.
A tanulmány célja volt, Szerbia Magyarországgal közös, 174 km hosszú határszakaszán vizsgálni és elemezni a határátkelőhelyek megnyitásának és fejlesztésének feltételeit, Szerbia Uniós csatlakozását feltételezve. Ahhoz, hogy valós képet kaphassunk a témában, több szakterületet érintő kérdést vizsgáltunk. Így nem csupán a határátkelő pontok műszaki és forgalmi helyzetét mértük fel, hanem a települési súlypontok és a települési vonzások elemzése is megtörtént.


A REevolutio Consulting által javasolt koncepció alapját képzi azon gondolatsor, miszerint a távlati településfejlesztési feladatok között a funkcióhiányos térségek fejlesztését kell előirányozni, amelynek legserkentőbb eszköze maga a közlekedésfejlesztés. A centrális Belgrád és Budapest központok felé vezető közlekedési folyosókat kiegészítve, kelet-nyugat irányú közlekedési kapcsolatok kialakítására is törekedni kell, amelyre szintén hálós szerkezetben kapcsolódhatna a fejlesztendő főúthálózat. Ez minden helyzetben dinamizálná a gazdasági életet a határ mindkét oldalán, amely kedvező hatással lehetne Szerbia déli, dél-keleti csatlakozó országrészeire, általában az ország gazdasági életének újradinamizálását eredményezné.

Ezen felvetés kiegészíti az országos, regionális és kistérségi koncepciókat, de a REevolutio Consulting által kitűzött általános szakmai célokkal összhangban van, azt továbbfejleszti.

A határ menti térségek fejlesztését egyszerre több területen kell, következetes módon beindítani. elengedhetetlen a térség gazdasági fellendülését előtérbe helyezni. Szerbia, és ezen belül a Vajdaságnak is a legfőbb gazdasági erejét a mezőgazdaság és a mezőgazdasági feldolgozó ipar adhatja. A szerbiai déli országrészek bekapcsolása az európai térbe az északi országrész közlekedésfejlesztésén keresztül valósítható meg. Ennek tovább gyűrűző, általános gazdaságélénkítő hatása vitathatatlan.

A cél, tehát, a határ menti térségek közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, és a térséget átszelő meglévő és tervezett nemzetközi közlekedési folyósokra való rákapcsolódás.

forrás: Portaterv

A megvalósíthatósági tanulmány javaslatot tesz:
A) térszerkezeti és közlekedésfejlesztési beavatkozásokra, valamint
B) arra, hogy az adott időtávban érdemes-e határátkelőhely megnyitását tervbe venni, határállomás korszerűsítését, átépítését tervezni.
A meglévő nemzetközi észak-déli közlekedési tengely Németországtól a Délvidékig érinti Bécset, Budapestet és Belgrádot. A tervezett kelet-nyugati irányú nemzetközi közlekedési folyosó (amelynek része a már megvalósult M9 autópálya szakasz Magyarországon) a horvát – magyar - román területeket érintve a Földközi- és a Fekete-tengert köti majd össze.
E két jelentős közlekedési hálózati elem javaslatunk szerint kiegészülhet a térségeket összekötő és feltáró, alacsonyabb rendű, mégis kiemelt szerepű úthálózattal, amely ezeket a tereket egymással is összeköti, érintve a jelentősebb városokat, és egyben a nagy közlekedési folyosókhoz kapcsolódva, be is kapcsolja azokat a nemzetközi térbe. A hálós rendszerű közlekedésfejlesztés enyhíti az egyes országok főváros centrikus úthálózati rendszerét, és helyzetbe hozza, az ebből kieső elmaradott térségeket:
1. A szerbiai Nyugat-bácskai körzetet és a magyarországi Kiskunságot, valamint
2. A keleti oldalon a szerbiai Észak- és Közép-bánsági körzetet a magyarországi és a romániai Körös-Maros vidékével.
- A nyugati oldalon a (Sombor) Béreg és Hercegszántó (Baja) vonal fejlesztése válik kiemelt feladattá (szerb-magyar határ).
- A keleti oldalon részletes tervezés alapján szükséges megtalálni a Belgrád – Temesvár – Arad - Békéscsaba városok érintésével a legkedvezőbben kialakítható határátkelőhelyeket (szerb – román - magyar határ).

 

Ezeknek az útvonalaknak a megalapozott vizsgálata és javaslata már messzebb mutat a REevolutio Consulting által készített tanulmány céljainál, de az biztos, hogy jelentősen megélénkülhetne a három ország gazdasági és kulturális együttműködése, amely jelentős gazdaságélénkítő hatással lenne a környező országrészekre és az országokra is.

2012-12-17