A Klauzál Tér jövője - elstartolt a CreaCity program a VII. kerületben

Erzsébetváros Budapest legnagyobb népsűrűségű kerülete, közel 26 ezer fő lakik egy négyzetkilométernyi területen. Ez azt jelenti, hogy a többi kerülethez képest Erzsébetvárosnak egy viszonylag kis területen kell nagy lakosságszámot kiszolgálnia. A magas népsűrűség előnye a belvárosias jelleg, a folyamatos élet és pezsgés, hátránya azonban a rekreációs, zöld területek hiánya és az esetleges túlzsúfoltságból, a különböző társadalmi csoportok eltérő igényeiből fakadó ellentétek.

A romkocsmák népszerűsége és unikális jellege miatt egyre nagyobb az idegenforgalom, Erzsébetváros mind a budapesti fiatalok, mind a külföldi turisták kedvelt célterülete. A fejlesztéseknek az is a feladata, hogy ezt a réteget visszajáró vendéggé, akár kerületi lakossá tegye, azáltal, hogy növeli a kerületben elérhető szolgáltatások, élhető lehetőségek számát.Bár a zöld területek növelése mindenképpen fontos szempont a városok – különösen a nagy népsűrűséggel rendelkező nagyvárosok életében, az igazán élettel megtelt városi terek nem a zöld mennyiségétől, hanem azoknak a funkcióknak a megteremtésétől nyerik el, amelyek miatt az emberek szívesen betérnek oda.

Meghatározó trendek és a CreaCity koncepció

1.      Kreatívok a küszöbön, az Új gazdaság térnyerése

A kreatívok számára vonzó minőségi városi élettér egyik eleme az adott város kulturális összetettsége, eredetisége, egyénisége, azaz a hely szelleme. Budapest "személyiségét" a történeti belvárosban lehet tetten érni. A Budapest várostérségének „Új gazdaság” –át dinamizálni képes erők súlypontja a belvárosban van, és a spontán alakuló folyamatok eredményeképp leginkább Erzsébetvárosban érzékelhető.

Az Erzsébetvárosban illetve a szomszédos Terézváros egyes részein az elmúlt években több, a fizikai városrehabilitáción túlmutató, a kreatív gazdaságot építő társadalmi és üzleti kezdeményezést lehetett látni.  A negyedben az elmúlt években spontán módon megindult egy a korszellemnek megfelelő átalakulás. A városrész vonzó a kreatívok, azaz az új gazdaság hajtóerejét jelentő társadalmi réteg számára. Megindult egy olyan átalakulás, mely megfelelő orientációval vitalizálni képes a történeti városrészt, és ennek következményeként a szomszédos negyedeket is. 

2.      Szuburbia kontra belváros

A 80-as 90-es években a városlakók nagy számban hagyták el az "élhetetlen" nagyvárost, Budapestet, és költöztek a városszélre illetve környékére.  Ezzel egy időben - a kereskedelem forradalmával összhangban -  a városszélen burjánzani kezdtek a bevásárlóközpontok. Budapest nem reagált időben e társadalmi és gazdasági változásokra. A város népessége közel 400 ezer fővel csökkent és a történeti belváros szlömösödésnek indult.

Az ezredfordulóra világossá vált, hogy a város szelleme, a szlömben, a belvárosban van, és nem a szuburbiában, a kertvárosokban, lakótelepeken. A Budapest Szíve program egyfajta válasz volt a város kiüresedésének megállítására. Azonban a program - természeténél fogva, építészek által irányítva - elsősorban a "hardverre", az épített környezet minőségjavítására irányult. Ezen közben a belváros más körzetei spontán módon a gazdaság megújításával kezdték újratölteni, újraindítani a városi életet. Ezek a törekvések a gazdaság szereplői és a kisközösségek által mozgatva inkább a város szellemének újrateremtésében nyilvánultak meg. Ezzel párhuzamosan az ingatlanfejlesztők fókusza is változott és átterelődött a belvárosi területekre.

A város lakói és a gazdaság szereplői egyaránt kezdték felfedezni a város szellemében, zsenijében, spirituszában rejlő gazdasági előnyöket.   Azok az átalakulások, amelyek spontán módon megindultak több helyen visszaigazolták ennek helyességét és egyben jelezték annak igényét, hogy ez ne atomizált, koordinálatlan-irányítatlan és széteső folyamatként történjen.   A városrészben pontszerűen zajló kisléptékű beavatkozások ugyanis nem teremtik meg a tér kiszámítható, beazonosítható arculatát.

A CreaCity programja

Ez a metamorfózis támogatás és orientálás híján lassú, fáradságos és megtorpanásokkal terhelt folyamat. A körzetek szereplői még nem egyeztek meg a jövőképben sem, nincsenek meg igazán a kooperáció mechanizmusának módszerei és a kultúrája sem. Éppen ezért szükséges ennek a megindult folyatnak a felismerése és magasabb nézőpontból történő támogatása, elősegítése és koordinált irányítása.

A program alapvetően a városrész spirituszára, szellemiségére alapuló marketing-szemléletű fejlesztés, amely a terület arculatának, identitásának újraformálását és széleskörű kommunikálását tűzte ki célul.  Két célt kíván egymással ötvözve, egymást erősítve megvalósítani:

- Egyrészt a történeti alapokra építve, az elszlömösödött negyedet humán élettérré alakítani, hogy az vonzó legyen a kreatív gazdaság szereplői számára, valamint vonzó, élhető és szerethető, humán karakterű városrész legyen.

- Másrészt a bevásárlóközpontok, plazák kihívásaira reagálva egy olyan „szabadtéri plázát”, kereskedelmi és szórakoztató- szabadidő negyedet kínál, amelynek hangulatos és egyedi identitású kereskedőutcái, boltjai és arculata bevonzza, visszacsábítja a negyedbe a fogyasztókat, és a turisták számára is valami egyedit, „pestit”, pestieset kínál.

A CreaCity program célja Erzsébetváros jövőképének kialakítása és tudatosítása. Ennek keretében a városrész jövőképe kerül meghatározásra, részleteiben is kidolgozásra a lakók, a boltosok és a városhasználók bevonásával egy nyitott párbeszédei során. Ezt a jövőképet támogatja megvalósítani a kerület vezetése, a maga eszközeivel, európai pályázatokkal és a körzet szereplőinek, közreműködőinek bevonásával, animálásával. Ez kezdetben egy víziókészítés, amely aztán átcsap egy stratégiai és operatív munkába, amely a marketing akciók és közösségépítés mellett köztér menedzselési és ingatlanfejlesztési programokat is magába foglal. Egyben ez a jövőkép válik az önkormányzat következő ciklusának programjává. Ez egyben a nagyváros arculatát alakító program is, mely horizontálisan, azaz a szomszédos térrészekre is kihatással lehet.

A korához képest sokat próbált, hányatott sorsú Klauzál tér az egykori „lakónegyedben” a Belső Erzsébetvárosban nem csupán egy méretes szabadterület, de egyben a körzet / negyed potenciális (jövőbeli) központja is.

Klauzál tér revitalizálásának, hogy egy attraktív, turizmus szereplő számára is vonzó, a Kreatív Belváros Szívét megteremtő találkozóhelyet, a körzet szellemét kifejező / közvetíteni tudó központi tér jöhessen létre. Legitimációját egyszerre kapja a lakóktól, a tradícióktól, a környéket használóktól, illetve mint harmadik generációs városrész a turistáktól, látogatóktól, városhasználóktól.

Megkezdődött a Klauzál Tér jövőjét érintő párbeszéd, melynek következtében megalakítás alatt van egy stratégia csoport, amelyben való együttműködés elsődleges célja:

  • a különböző szempontok és érdekek felszínre hozása

  • a helyi társadalom, a véleményformálók, és „stakeholder” csoport elképzelésinek megismerése, az elképzelések összehangolási fórumának létrehozása

  • a gazdasági szereplők megszólítása, érdekelté tétele, forrásszervezésbe való bevonásuk

  • kereskedelem és szolgáltatás minőségi megújulása

  • a célok iránt elkötelezett stratégia csoport létrehozása

 

 

2013-09-19