A fizikai tervezés és a regionális fejlesztés kérdései a holland tapasztalatok nyomán

Interjúnkban Roeleveld- Sikkes Architects ügyvezetőjét, Dick Sikkes Urat és kollegáját, Imricskó Editet kérdeztük a településtervezés holland gyakorlatáról, metodikájáról.

 

Roeleveld- Sikkes Architects sokoldalú tevékenységi körrel, valamint széles látókörrel rendelkező építész cég, melynek Hágában és Budapesten működnek irodái.

 

A Roeleveld- Sikkes Architects építésziroda különböző léptékű városok struktúratervezésén túl évek óta változatos városépítészeti és építésztervezői megbízáson dolgoznak Magyarországon és a régióban. „Hollandiában hosszú idők során olyan, kommunikációra és a városfejlesztéshez kapcsolódó, gyakran különböző érdekeltségű felek közötti konszenzusra épülő kultúra alakult ki, amelyben (i) az együttműködés és (ii) a közreműködő érdekcsoportok közötti kommunikáció szervezése a tervezés fontos eleme. Egy adott település/város fejlesztési koncepciójának, azaz a hosszútávon fenntartható fejlődést eredményező fejlesztési irányvonalainak meghatározása, majd ezek együttes integrálása a tényleges területfejlesztési tervbe komplex városépítészeti feladatot jelent. A tervezési folyamatban nem csupán a várostervezők, hanem a folyamatban érdekelt további szereplők (városvezetés, helyi önkormányzati szakhatóságok (főépítészi iroda, közlekedési osztály, turisztikai osztály stb.) helyi vállalkozások, lakosság stb. együttes együttműködése és folyamatos érdekegyeztetése, kommunikációja szükséges.
Az elsőre bonyolultnak hangozható tervezési folyamat a gyakorlatban kevésbé összetett és a teoretikus munkarészek előtérbe helyezése helyett inkább a proaktivitás és befektetési szempontból is jól alkalmazható fejlesztésközpontúság jellemzi. Ez utóbbi nagyon fontos a piaci szereplők invesztálási bizalmának elnyeréséhez. A hazánkban hatályos IVS tartalmával és elért céljával összehasonlítva a Hollandiában és már Romániában is alkalmazott struktúratervezés a tartalmi kötöttségek helyett inkább a hosszú távú városfejlesztési stratégiákat, majd ezek komplex integrálását az adott fejlesztési tervbe helyezi előtérbe. A két tervdokumentum közötti különbség elsősorban a tényleges megvalósíthatóságban rejlik.

Mióta működik az iroda Magyarországon? És mi szolgáltatta az apropóját a magyarországi építésziroda felállításának?
Irodánkat Aad Roeleveld és Jan van Huizen urakkal együtt több mint 30 évvel ezelőtt alapítottuk Hágában, az első közép-európai központunkat 2003-ban hoztuk létre Budapesten. A több mint három évtizedes szakmai tevékenységünk során Európa számos országában dolgoztunk mind a verseny,- mind a közszféra megbízásából. Portfoliónkat különböző léptékű és típusú építészeti feladatok gazdagítják: a komplex városfejlesztési struktúraterveken (masterterv), iroda, lakó,- és középületek, hotel és egészségügyi intézményeken át egészen a belsőépítészeti megbízásokig. Valamennyi munkánk esetében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a koncepcióalkotás során ne csupán a tervezési program teljesítésére és kizárólag a létesítményre adjunk építészeti megoldásokat, hanem az épületet tágabban értelmezve, annak környezetére és a környezettel való kapcsolatára is.

Miben tér el a holland területfejlesztési rendszer és gyakorlat a magyar gyakorlattól?
Ahogy azt a korábbiakban is említettük a struktúraterv erőssége és különbsége a jelenleg használt tervezési módszerektől talán az lehet, hogy az adott település / város fejlesztési tervét úgy definiálja, hogy a fejlesztési irányvonalakat (1) az összes érintett szereplő (önkormányzat, versenyszféra, civilek…stb.) elképzeléseire, érdekeire leginkább figyelemmel integráltan kezeli és (2) ténylegesen megvalósítható, a versenyszféra bevonását elősegítő gazdaságélénkítő terv születik. Természetesen mindehhez nagyon fontos az érintettek megszólítása, szereplők összehozása, és bevonása a tervezési folyamatba. A tervezési folyamatmenedzselés alapvetően arról szól, hogy a struktúra hogyan tud tervvé lenni. Nem az ágazati tervek, koncepciók válnak fontossá, hanem a jövőképalkotás, a település jövőbeni karakterének, erősségének meghatározása. Azt kell körüljárni és jól megfogalmazni, hogy milyen növekedési, illetve kitörési lehetősége van a településnek. A személyes befolyások kezelését és kiiktatását úgy lehet biztosítani, hogy ezen fázisban még csak absztrakciós ábrákat használunk.
Az újszerű tervkészítés első lépésként a folyamatkészítésben érintettekkel közösen, a beszélgetések során feltártak alapján a jövőképet határozza meg és benne a települési karaktert. Ezt követően a stratégiai célokat és a hozzá tartozó akcióterveket. A stuktúratervezés egészére igaz egy nagyon hangsúlyos képi (vizuális) dominancia.

Temesvár metropolisz régió Előzetes struktúra terve, Románia

 

Rendkívül fontos, hogy a struktúraterv képekkel, érzésekkel, referenciafotókkal érzékeltesse, milyen lesz a meghatározott települési karakter, fejlesztési akció területek funkciója.
A fejlesztési terv megvalósíthatóságának elengedhetetlen pillére a finanszírozási terv, ami a struktúraterv komplex és integrált fejlesztési irányvonalaihoz számviteli és gazdasági szempontból illeszkedik.

Hogyan tudnak alkalmazkodni a hazánkban bevett tervezési gyakorlathoz?
Mivel Magyarországon is számos tervező iroda, várostervező cég gyakorlatában szerepel közösségi tervezés és társadalmasítás, ezért a struktúra tervezés során is alkalmazott jogszabályoktól eltérő tervezési metodikával sok esetben már találkozott a piac innovatívabb része. A struktúratervezés hazai gyakorlatba való beágyazódásának esélye és a mai tervezési rendszerrel együtt való megléte mellett számos pozitívum szól. A struktúraterv elkészítésének módszertani részét képező kommunikációs terv alkalmat teremt a projekt megvalósítás kockázatainak csökkentésére, a fejlesztési típusú gondolatok nagyobb térnyerésére. A struktúratervezés módszertanával készülő területfejlesztési tervek minőségi fizikai terveket eredményeznek és elősegítik az integrációt és a fenntartható élettér kialakulását.
A struktúraterv a magyar törvények szerint önmagában nem létező tervforma. A Struktúratervezés eszközeinek használata azonban hasznos kiegészítője lehet a tervezésnek, és javíthatja a jelenlegi (főleg fizikai) tervezési eljárásokat.

Milyen jelentőséggel bír a struktúraterv egy település életében? Miben különbözik az általános tervezési rendszertől (mitől több és miben más)?
A tervezési módszer, melyet cégünk a településtervezés vonatkozásában alkalmaz, olyan metodikán alapul, amely megvalósítható, minőségi terveket eredményez, és az érintetek megszólításán, bevonásán alapul, az emberek és az érintett érdekcsoportok aktív részvételére épít. Kiemelt hangsúllyal kezeli a tervezési módszer a kommunikációt és együttműködést a közszféra szereplői, valamint a közszféra és magánszféra szereplői között. A struktúratervként definiált terv egy olyan kiegészítő tervezési eszköz, amely összeköti a fizikai tervezést a települési stratégiai célokkal azáltal, hogy térben integrálja a kettőt.

Hogyan lehetséges ugyanabban a folyamatban és ugyanabban a tervben a fizikai tervezés és a regionális fejlesztés kérdéseivel is foglalkozni?
Mivel a klímaváltozás következtében egyre fontosabb a hosszabb távú gondolkodás, így az integrált településtervezés messze nem csak utópia. A kitűzött célok elérése érdekében a tervezési folyamat első lépése és feltétele a kommunikáció rendszerének létrehozása, a párbeszéd és az együttgondolkodás, együttműködés csatornáinak kiépítése. A folyamat kommunikációs menetében az ágazati szintek delegáltjai köréből felállításra kerül a munkacsoport (többek között városépítész, szociológus, városfejlesztők, közlekedési,- környezetvédelmi szakértő, turisztikai szakember), az érdekeltekből, véleményformálókból létrejön a szakértői bizottság (önkormányzati szakhatóságok vezetői), ezen túl megalakul egy döntéshozói (polgármester, képviselőtestület), avagy irányítói testület. Majd egy ilyen folyamatmenedzselésben kidolgozott tervet terjesztenek jóváhagyására a testület elé. Természetesen a lakosság megszólítása is teret kap a folyamatban.


Válaszul tehát, úgy lehetséges ugyanazon tervben a fizikai tervezés és a regionális és stratégiai kérdések kezelése, hogy olyan módszert és folyamatot használunk segítségül, amely képes mindezek együttes kezelésére. Egy ilyen tervezési rendszerben az analízis és jövőkép alapján meghatározásra kerül a koncepció, melyhez elkészül még két igen fontos dokumentum: az integrált városfejlesztési terv, valamint egy befektetési stratégia és program. Így jutunk el az Integrált Városfejlesztési Stratégiához, amely az alapja az előkészítő várostervnek, azaz egy szabályozás típusú terv megalapozásának.

Hol és mikor érdemes struktúra tervet alkalmazni? Milyen problémák feltárásában és megoldásában tud jobban segíteni ez a tervfajta?
A települések (leginkább a 25000 főnél népesebb városok) esetében az ágazati folyamatok kölcsönhatásában a struktúra tervezés folyamata, módszere a leghatékonyabb eszköz a városi környezetben kialakult problémák pontos definiálására és a széles körben elfogadott megoldások kialakítására. Ennek oka, hogy a városi problémák komplexitásához hasonlóan a tervezés módszere is minél több szempont alapján törekszik a várost működtető mechanizmusok feltárására. A módszer segítségével a tervező csapat képes az érdekelt szereplőket a tervezési folyamat megfelelő pontján bevonni és az érintettek meglátásainak, különböző véleményeinek befogadásával egy olyan több dimenziós tervet alkotni, mely a város működésének, problémáinak komplexitásához hasonlóan egy összetett, társadalmi, finanszírozási és épített környezeti szempontokat integráló javaslatokat, és jövőképet rajzol a település használóinak számára. A struktúra terv tartalmát szöveges és vizuális formában egyaránt megjeleníti.

 

Temesvár metropolisz régió Előzetes struktúra terve, Románia

 

 A kisebb települések, város hiányos térségek esetében egy magasabb területi szinten megalkotott struktúra terv töltheti be a műszaki és stratégiai tervek elemeit integráló modell szerepét.

Milyen szerepe lehet a struktúratervezésnek a Duna stratégia kapcsán? Melyek azok a közös pontok, problémák, melyek megoldásában közösen léphetnek fel az említett térség szereplői?
Ebben az esetben, ha települési szintről közelítünk, a struktúra terv magába foglalja, hogy a település használók részéről a Dunával kapcsolatban milyen problémák és igények merülnek fel. Budapest esetében – véleményünk szerint - a közlekedési helyzet rendezése az, ami nagymértékben befolyásolja nem csak a város Dunával való kapcsolatát, hanem az egész főváros működésének alakulását.


Európai perspektívából tekintve a Duna, mint természeti érték, az érintett települések számára a klímaváltozás kihívásaira való közös reagálás szükségességét is jelenti. A környezeti károk kialakulásában nagy szerepe volt az ágazatok összhang nélküli működésének, a horizontális szemlélet elhanyagolásának, ezért a jövőben elsődleges egy integrált szemlélet és tervezés kialakítása, mely a műszaki és a fejlesztési, stratégiai tervezést összehangolja.


Hivatkozva a legutóbbi – novemberi - szakmai hírlevelünkben felvetett témára és a jelen interjúban megfogalmazottakra, felmerül a kérdés, hogy Magyarországon az IVS-ek vajon tényleg hoztak-e jelentős változást a fizikai tervezést illetően, illetve hozzájárultak-e eszközrendszerrel hozzá a településfejlesztési gyakorlathoz. Hisszük, hogy a téma folytatása elengedhetetlen.

2011-01-18