A Várnegyed fejlesztési koncepciója

Az Építészfórum írása nyomán (kivonat)

Legalább nyolc-tíz éve érlelődik a gondolat, hogy alapjaiban felül kell vizsgálni a második világháború utáni helyreállítás és hasznosítás koncepcióját.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő még az előző ciklus végén pályázatot írt ki az egy-egy részprobléma kiragadása helyetti, az egész Vár fejlesztési koncepciójának kidolgozására. A pályázat technikai okokból érvénytelen lett, elkészült viszont két olyan átfogó munka, amely feltárja a Vár funkcionális, közlekedési és hasznosítási problémáit, és ezekre komplex megoldást kínál.


Az új koncepció szerint a tisztán múzeumi-könyvtári hasznosítás helyett a királyi palota tömbjében helyet kell kapnia az állami reprezentációnak, fenn kell tartani a kultúra jelenlétét, és bővíteni kell a turisztikai célú területeket. A vegyes funkció előnye, hogy a Várban mindig lenne élet, míg most a múzeumok délutáni bezárása után az egész környék teljesen kihalttá válik.

A Várban jelenleg működő intézmények közül egyedül a Budapesti Történeti Múzeum sorsa tűnik biztosnak. A Várnak ez a szárnya a középkori épületrészekkel együtt önmaga múzeuma, ami nemcsak helyén maradhatna, de bővülne is. A dunai szárnyban az egykori trónterem és a királyi lakosztályok enteriőrjeinek részleges rekonstrukciója után létrejön egy új múzeumi teremsor, amely megidézi a palota egykori barokk-neobarokk pompáját. A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) jelenlegi északi szárnyát elfoglalná az állami reprezentáció, ünnepélyes modern és rekonstruált fogadótermek, rendezvényhelyszínek sora. Ebből következik a galéria kiköltöztetése jelenlegi helyéről. 

Az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetése után felszabaduló krisztinavárosi szárny szállodai funkciót kaphat, ugyanis a Tabán felől kocsival is megközelíthető anélkül, hogy az autóknak fel kellene jönniük a Várhegy fennsíkjára. A borzalmasan lepusztult Várbazár és a déli Vár-lejtő területén sor kerülhetne a második világháború után eltüntetett Várkert részleges rekonstrukciójára.

 

 

Varga-Ötvös Béla szerint a fejlesztési folyamatnak önfenntartóvá kell válnia. Ehhez létre kell hozni egy holdingot, amely saját bevételekkel rendelkezik és jogot kap az értékes ingatlanok hasznosítására, eladására, hogy az ebből befolyó pénzeket a rekonstrukciós munkákra költse. Ilyen az egykori külügyminisztérium helye a Dísz téren, ahol most giccsáruvásár működik, a Szent György tér nyugati oldalának üres telkei vagy a Szentháromság téri ún. "Jezsuita telek" a Mátyás-templom mellett (jelenleg bazársor).

Arra is szükség lenne, hogy a polgárváros jelenleg félreeső, elhagyatott utcáit, tereit intenzívebb módon bevonják a város életébe. A Várnegyed problémáival, az egyes terek, utcák szerepének meghatározásával önkormányzati megrendelésre készült koncepciójuk jóval alaposabban foglalkozik. Időszakos zöldség- és gyümölcspiac a Dísz téren, egy új szolgáltatóház az egykori Honvéd Főparancsnokság területén, az 1848-as forradalmárok életét bemutató kiállítás a volt Táncsics-börtön területén, ifjúsági és zenei központ a Magyar Tudományos Akadémia Úri utcai kutatóintézeti tömbjében, a keleti oldal teljes hosszában egy új várfalsétány kialakítása.

2011-04-10