Tegnap még erre spóroltunk, ma már ezzel!

Felvezető

Magyarország lehetőségei a rendelkezésre álló alternatív és megújuló energiaforrások terén kiválóak. Az ország adottságai megfelelőek a geotermikus-, a napenergia kiaknázására, a szél energiájának hasznosítására, emellett jelentős mennyiségű biomassza is rendelkezésünkre áll. Ezeknek a valódi nemzeti kincseknek a kihasználása, kiaknázása nemcsak az Európai Uniós előírásoknak való megfelelés miatt lenne fontos, de versenyképességünk, fosszilis energiafüggőségünk csökkentése, új munkahelyek megteremtése, valamint nem utolsó sorban környezetvédelmi okok miatt is..

Hazánkban 2011-től egy új szemlélet kibontakozását figyelhetjük meg kormányzati szinten, ami az eddigi elképzeléseket cselekvő tetté formálhatja. Egy átfogó zöld gazdasági stratégia, az Új Széchenyi Terv részeként a megoldást jelentheti, amely egyaránt hozzájárul a fenntartható fejlődés megteremtéséhez, az integrált környezetpolitikához, a gazdaság élénkítéséhez, de alternatívát jelenthetne földgázimport-függőségünkre is. Szomorú tény, hogy amíg a jelenlegi EU25 földgázimport-függősége 2000-ben 50, addig hazánké 75 százalék volt.

Emellett Magyarország kőolaj- és földgázfüggősége 2007-ben már a 80 százalékot is meghaladta, miközben az egyéb megújuló források aranya a kívánatosnál kisebb mértékben növekedett.1 Tehát az energiahatékonyság és egy megújuló energiák irányába mutató stratégia kidolgozása Magyarország számára talán fontosabb, mint bármely más EU tagállamnak.

 

Megújuló energiaforrások Magyarországon

TEGNAP MÉG ERRE SPÓROLTUNK, MA MÁR EZZEL!

Magyarország megújuló és alternatív energiáinak kihasználtsága nemcsak a szomszédos országokétól, de azok lehetőségeitől is messze elmarad. 2009-es adatok alapján elmondható ugyanis, hogy biomassza potenciálból 203-328 PJ áll rendelkezésünkre, melyből az előző évben 50 PJ hasznosult. A 1838 PJ napenergia potenciálból 0,1 PJ-t, a 14,4PJ vízenergia potenciálból 5,6 PJ-t, az 532,8 PJ szélenergia potenciálból 3,3 PJ-t aknáztunk ki.
Mindeközben - köszönhetően a 2009-ben életbe lépett osztrák zöld energia törvénynek – a szomszédos Ausztria lehet az első olyan ország az Európai Unión belül, amely áramellátását teljes egészében megújuló energiaforrásból fedezheti. Szomszédunk, felismerve a szélenergia rendkívüli hasznosságát a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac számára, valamint részletesen megvizsgálva annak tényleges termelési költségeit - az elkövetkezendő tíz évben a szélenergiából nyert áramtermelés több mint háromszorosára nőhet- felelősségteljes döntésre szánták el magukat, és a megújuló energiába fektették nemzetük jövőjét. Jelenleg 617 darab szélerőmű működik az országban, beépített kapacitásuk 995 MW. Évente 2 milliárd kWh-t termelnek, ez az ország teljes áramfogyasztásának 3 százaléka, mely megfelel 600,000 osztrák háztartás áramfelhasználásának. 2020-ra a szélerőművek száma 1100-ra nőhet, az így előállított elektromos áram mennyisége pedig 7,3 milliárd kWh lesz, mely Ausztria teljes áramellátásának 10 százalékát fedezi majd. Az így kiváltott CO2 mennyiség 4 millió tonna lesz.3

Nap, Föld, Víz, Szél

V é g t e l e n   a   m a g y a r   e n e r g i a

Energiatudatosság

Megújuló energiaforrásaink kihasználatlansága mellett további nehézséget jelent, hogy hazánkban mind a lakosság, mind az ipari fogyasztók körében még mindig nem tudatosult az energiatakarékosság fontossága. A társadalom nem fordít kellő figyelmet a feleslegesen működő készülékek, lámpák kikapcsolására, így sok energia megy veszendőbe. Igaz, ezt a tudatos viselkedésformát a szolgáltatások jelenlegi tarifarendszere sem igazán ösztönzi.
Az energiatakarékosság szempontjából a legnagyobb veszteség a háztartásoknál keletkezik (mintegy 40%), csakúgy, mint az intézményeknél, ahol jelentős megtakarítások érhetőek el.Már most két és félszer többet költünk egy négyzetméternyi épület energiaellátására, mint a szomszédos Ausztriában. Az energiaárak növekedése mára elkerülhetetlen tényezővé vált, hiszen saját mindennapjainkban is gyakran találkozunk közvetett vagy közvetlen hatásaival. Számos példát lehetne említeni, de a negatívumok összefoglalása sem lokálisan, sem országosan nem visz előrébb bennünket a problémák megoldásában. Az egyetlen kiút egy felelősségteljes szemléletváltás lehet, amelyen mindannyian át kell essünk ahhoz, hogy egyszer mi is osztrák szomszédunk vagy az észak-európai országok nyomdokaiba lépjünk.

Megújuló energiaforrásaink kiaknázásának főbb okai

Európai Uniós irányelvek: Nagy segítséget nyújtott hazánknak az EU 3x20-as irányelvének megjelenése. Ennek megfelelően hazánk vállalta, hogy 2020-ra az ország összes energiaigényének 13 százalékát megújuló energiahordozók hasznosításával elégíti ki. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatai szerint ugyanakkor 2009-ben a megújuló energia-felhasználás az összes energiafogyasztás csupán 7,3 százaléka volt, ami 2010-re sem javult jelentősen, köszönhetősen a gazdasági válság beruházásokra gyakorolt negatív hatásainak.

Környezetvédelem – Fenntartható fejlődés: Magyarországon is érzékelhető már az éghajlatváltozás hatása. Megnőtt a meteorológiai szempontból szélsőséges jelenségek száma, a szélviharok gyakorisága, az éves csapadékmennyiség extrém megoszlása és az ebből adódó néha katasztrofális következmények. A környezeti terhelés csökkenéséért, a klímavédelemért az alternatív és megújuló energiák használatával mind egyénileg, mind közösen sokat tehetünk.

Fosszilis energiahordozók árai: Miközben a fosszilis energiahordozók ára folyamatosan növekszik, és a hazai fogyasztói ártámogatás is csökken, addig a megújuló energiaforrások technológiái robbanásszerűen fejlődnek, annak érdekében, hogy mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé váljon.

Energetikai kiszolgáltatottság: Magyarország – geológiai adottságaiból adódóan – nem rendelkezik jelentős és gazdaságosan kitermelhető hagyományos (fosszilis) energiahordozókkal, ezért jelentős behozatalra szorul. Erőműveink alapvetően külföldről behozott nyersanyagok felhasználásával üzemelnek és állítják elő a szükséges energiát. Ez a helyzet kiszolgáltatottá teszi az országot az árak és a szállítás biztonsága szempontjából, veszélyeztetve a gazdaság folyamatos működésének fenntartását. Amennyiben ezen a helyzeten nem változtatunk, akkor a jövőben bármikor megismétlődhet például egy orosz-ukrán „gázvita” miatti korlátozás, vagy Japánhoz hasonlóan egy természeti katasztrófa miatti üzemi leállítás. Természeti adottságainkat, megújuló energiaforrásainkat az energiatermelés szolgálatába állítva azonban függetlenedhetünk a külső befolyásoló tényezőktől, emellett decentralizált központok kialakításával Magyarország minden területén a legoptimálisabb energiaellátási módon elégíthetnénk ki az energiaigényeket.

Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés: Egy megfelelő zöld stratégia egyrészt új tevékenységi formák, munkahelyek létrejöttét segíti, másrészt a zöld adórendszer hozzájárulhat a munkaerőt terhelő kiadások csökkenéséhez. A zöld gazdaság elindításával előzetes számítások szerint közel 200.000 új munkahelyet lehetne teremteni néhány év alatt. A munkahelyek számának növekedése mellett a zöld gazdasági modell másik pozitív hozadékot is eredményezne, mégpedig az ország fővárosközpontú foglalkoztatottsági rátájának csökkenését. A hátrányosabb helyzetű, alacsony foglalkoztatottsági adatokat mutató országrészek lakosai munkahelyhez jutnának anélkül, hogy korábbi lakhelyüket fel kellene adniuk, illetve Budapest környezeti mutatói is javulnának.

Nap, Föld, Víz, Szél

V é g t e l e n    a   m a g y a r   e n e r g i a

Megoldás: a Zöld Gazdaság koncepciója Magyarországon

A magyar gazdaság „zöldítése” alapvetően három dolgot jelent: a környezetgazdaság húzóágazattá fejlesztését, az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák térnyerését a fosszilis energiákkal szemben. E fogalomkör alatt nem a gazdaság hagyományos értelemben vett környezetvédelmi iparát, hanem a gazdaság egészének zöldítését értjük – egyszerűsítve: a fenntarthatósági szempontok érvényesítését mindennapjainkban.
A zöld stratégia cselekvési céljai a helyi gazdaságok fejlesztése, a foglalkoztatás olyan egyidejű növelése mellett, ami profitszerzés helyett a hangsúlyt a fenntartható szükséglet kielégítésére helyezi, illetve a fenntartható fejlődési (cselekvési) stratégia beágyazása a döntésekbe, és így a gazdaságpolitikába.

A célokhoz szükséges eszközök:

1. az adórendszer és a támogatáspolitika megváltoztatása („zöldítése”), úgy, hogy nem szabad olyan növekedést támogatni, ami a társadalmi igazságtalanságot újra termeli (azaz ami a fenntarthatóság ellen hat);
2. az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférés;
3. új agrárium és a vidékfejlesztés, a birtokpolitika megváltoztatása, az élelmiszergazdaság fenntartható fejlesztése;
4. megújuló energia program, amely egyben „zöldíti” is a gazdaságot;
5. a fentiekhez kapcsolódó hazai, helyi kis- és középvállalkozások termelési és munkahely teremtési célú támogatása, hitelezése;
6. a fentiekhez kapcsolódó az anyag- és energiaszegény gazdaságba való K+F és innováció, amely új szerkezetet fog kialakítani.

A javasolt beavatkozások hatására, a zöld gazdaság koncepciójával nemcsak hazánk húzóágazatává, kitörési pontjává tehetnénk a környezetgazdaságot, illetve az uniós célkitűzéseknek és a fenntartható fejlődés alapkövetelményeinek tehetnénk eleget, de az ebbe való invesztíció több százezer új munkahelyet is teremthetne az országnak.

Bővebben: www.reevolutioconsulting.hu/publikacio.php

2011-05-08